Sokan úgy gondolják, hogy "zöldnek lenni" egy politikai hitvallással egyenlő. A legtöbb ember szeme előtt ez a - sokszor korántsem pozitív - kép jelenik meg, ha a "zöldek" kerülnek szóba.

Pedig zöldnek lenni nem ideológia, nem hangos politikai mozgalmakban való részvételt jelent elsősorban. Zöldnek lenni nem jelent mást, mint az élet sok kis apró dolgában tudatosnak és következetesnek lenni.

Zöldnek lenni egy szemléletet jelent - egy alapvető közösségi elvárást és magatartást. Azt, hogy mindennapi cselekedeteim során gondolok arra, hogy tetteim mennyire szennyezik a környezetemet. És a környezetem alatt nem csak az életemet szűkebb értelemben körülvevő teret kell érteni. Hiszen a természet bolygónkon egy egységes egészet, egy óriási, élő és folyamatosan változó rendszert jelent. Ugye nem gondolhatom komolyan, hogy az én kis lakóhelyem levegője tiszta lehet, ha egész kontinenseket kitevő füstfelhők vannak a Föld légkörében? Persze, a városokat beterítő óriási szmogért nem én, vagy Ön a felelős egyedül. És itt a hangsúly azon van, hogy egyedül...

Egyedül, egy-egy ember ugyanis tényleg nem tehet sokat azért, hogy ne legyen szmog a környezetében. De, ha aki csak teheti, az kerékpárral, vagy villamossal, busszal közlekedik és nem egyedül ülve egy autóban pöfög végig a városon, akkor együtt már nagyon sokat tehetnek azért, hogy ne füstös, poros, korommal teli levegőt lélegezzenek be.

Ha a "zöldnek lenni" szemléletmód, a környezetünkre való odafigyelés általánossá és természetessé válik, akkor már nemcsak a közvetlen környezetem lesz élhetőbb, hanem az egész bolygó megőrzi szépségét, tisztaságát és minőségi életet biztosít az emberiségnek még nagyon-nagyon sokáig.

Ezek már nagyon magasztos gondolatok, pedig minden ott kezdődik, hogy én, az egyén, a mindennapi életemben mennyire vagyok "zöld". Cselekedeteim, szokásaim mennyire környezet-tudatosak. Egy kis odafigyeléssel bárki sokat tehet a környezetéért. És nemcsak a világot tehetjük zöldebbé, ha néhány apró dologra odafigyelünk, hanem még anyagi előnnyel is jár, ha "zöld leszek".

A pénztárcám is nagyon megérzi, ha odafigyelek a környezetemre. Aki például energiát takarít meg, az nagyon sok pénzt spórolhat meg magának, mert az energia nagyon drága és egyre drágább lesz. A kisebb energia-felhasználás, egyben azt is jelenti, hogy kisebb energia mennyiséget kell megtermelni is. Tehát az erőművek kisebb füstöt, kevesebb mérgező hamut, és nukleáris hulladékot bocsátanak ki a világba.

Máris egy kicsit szebb, egy kicsit tisztább és - nem is kicsit - zöldebb lesz a világ.

Végezzünk el egy nagyon egyszerű számítást:

Ha a szobámban egy 100 Wattos (ez megfelel 0,1 kilowattnak) hagyományos izzóval világítok naponta átlagosan 3 órán át, akkor egy év (365 nap) alatt 365 nap x 3 óra x 0,1 kilowatt = 109,5 kilowattóra villamos energiát fogyasztok el. Jelenleg 1 kilowattóra áram kb. 50,- Ft-ba kerül.

Egy év alatt tehát ennek az egyetlen izzónak az üzemeltetéséért 109,5 x 50,-Ft = 5.475,- Ft-ot fizetek ki.

Ha ezt a 100 Wattos izzót lecserélem egy ugyanannyi fényt biztosító energiatakarékos kompakt fénycsőre, amelynek teljesítmény-igénye csak 20 Watt (0,02 kilowatt), akkor ugyanígy számolva, egy év alatt 365 nap x 3 óra x 0,02 kilowatt = 21,9 kilowattóra energiára van csak szükség, amiért 21.9 x 50,-Ft = 1.095,- Ft-ot kell csak fizetnem.

Tehát egy év alatt megtakaríthatok 4.380,- Ft-ot.

Más megközelítésben a havi villanyszámlámat ennek az egyetlen izzónak a cseréjével is (4.380,- Ft / 12 hónap =) 365,- Ft-tal csökkentettem.

És hány izzó is van a lakásomban?...

Az energia-takarékos izzó általában többe kerül, mint a hagyományos égő. Élettartama azonban többszöröse annak. A statisztikai adatok alapján a 100 Wattos hagyományos izzómat évente cserélnem kell, míg a 20 Wattos energia-takarékos kompakt fénycső akár 6-8 évig is szolgál. Ha belegondolok, akkor így már nem is olyan nagy az árkülönbség. És ha még van is, a fenti számításból látható, hogy az egy-két hónap alatt a villanyszámlám csökkenésével megtérül és azután a megtakarított pénz tisztán a zsebemben marad.

Én tehát jól jártam, nekem megéri. De attól, hogy kicserélek néhány izzót a lakásomban mit tettem a környezetemért?

Nos, folytassuk csak a számolást: Ha feltételezzük, hogy a Magyarországon élő 3 millió család mindegyike lecserél 5 hagyományos 100 Wattos izzót energia-takarékosra, akkor az 3 millió x 5 x (0,1 kilowatt – 0,02 kilowatt) = 1.200.000 kilowatt.

Az ország elektromos rendszerének ennyivel kevesebb villamos energiát kell biztosítania. Azaz fölöslegessé válik 1.200 Megawatt villamos erőmű kapacitás. Talán el sem hisszük, pedig ez a Paksi Atomerőmű jelenlegi kapacitásának a 60 %-a! Ha ez feleslegessé válik, akkor – a legelterjedtebb hagyományos csúcs-erőművek esetében – nincs szükség a tápláláshoz szenet, kőolajat, földgázt felhozni a föld mélyéből, és nem kell azt elégetni, füstjét, mérgező gázait, hamuját a természetbe engedni...

Ezek után kételkedik még valaki abban, hogy tényleg "Megéri zöldnek lenni!"?

Képzeljük el, ha a Földön élő sokmilliárd ember jelentős része így fog majd gondolkodni és a világban üzemelő több milliárd fényforrás többsége energia-takarékos típus lesz...

Ugye, hogy mi emberek együtt milyen sokat tehetünk a zöldebb világért?

...És mindez ott kezdődik, hogy én otthon kicserélek néhány izzót a lakásomban!

Ne várjunk tehát a csodákra, cselekedjünk!

Jobb fény kevesebb energiával