Hasznos tanácsok - kérdések és válaszok

Gyakori kérdések az energiatakarékos fényforrásokkal kapcsolatban

Mi a különbség az izzólámpa, a halogén izzó, a kompakt fénycső és a LED fényforrás között?

Az izzólámpa az egyik legrégebbi elektromos fényforrásunk. Fényét elektromos áram által felizzított volfrám szál adja, az izzószálat az üvegburában lévő semleges gáz vagy vákuum óvja meg a levegő oxidáló hatásától. Színhőmérséklete kellemes, meleg fényű 2700 Kelvin. Az izzó fénye lényegében bekapcsolás pillanatában eléri a maximális értékét, ami élettartama során csak kis mértékben csökken. Az általános célú izzók élettartama kb. 1000 üzemóra. Az izzók legnagyobb hátránya az alacsony hatásfok, hiszen a belevezetett energia mindössze 2(kettő!)-5(öt!)%-át hasznosítják fényként, a többi hőként kárba vész. A hagyományos izzólámpákat – az Európai Unió előírása szerint – fokozatosan, de 2012-től végleg kivonják a forgalomból. A korszerű energiatakarékos fényforrások alkalmazásával a háztartások akár 10-15%-os energia megtakarítást is elérhetnek, a kisebb energiafelhasználás hatására pedig Európában évente kb. 15 millió tonnával kevesebb széndioxid kerül a levegőbe.

A halogén izzó tulajdonképpen tökéletesített izzólámpa. A lámpa burájába halogén elemet (jódot vagy brómot) juttatnak. Spirálja a volfrám izzóénál magasabb hőmérsékletű, ezért a burát keményüvegből, vagy kvarcból készítik. Hatásfoka átlagosan 20-30%-al jobb, mint a hagyományos izzólámpáké, (használatával ennyi energiát lehet megtakarítani), de a halogén izzó is felforrósodik működés közben, tehát sok hőt termel. Formája, színhőmérséklete és élettartama is megegyezik az izzólámpáéval. Felkapcsolás után azonnal teljes fényerővel világít és fényerő-szabályozós lámpákban is használható. A halogén izzó élettartama – hasonlóan az izzólámpáéhoz – kb. 1000 üzemóra. Elsősorban olyan helyen célszerű használni, ahol gyakori ki/bekapcsolás mellett alkalmanként rövidebb ideig kell csak világítani (kamra, pince, mellékhelyiségek, stb.)

A kompakt fénycső (angolul Compact Fluorescent Lamp - CFL) energiatakarékos fényforrás. Akár 80%-al kevesebb energiát fogyaszt, mint az izzólámpa. Az 1980-as években kezdett elterjedni. Működési elve azonos a hosszú, rúd alakú fénycsövekével, csak az alakja más. Mivel a korszerű kompakt fénycsőben a begyújtást egy, az izzóba beépített elektronika vezérli, a mai korszerű kompakt fénycsövek érzéketlenek a kapcsolgatás gyakoriságára. A bekapcsolás után azonban bizonyos időre (30...60 másodperc) van szükség, amíg teljes fényerejét eléri. Ezért olyan helyeken célszerű alkalmazni, ahol kevesebb ki/bekapcsolás mellett hosszabb ideig folyamatos világításra van szükség. Élettartama 6-8-szorosa a hagyományos izzóénak, ezért (is) nagyon gazdaságos. A kompakt fénycsövek általában nem használhatók fényerő-szabályozós áramkörökben. A kompakt fénycsövek tartalmaznak higanyt. Amikor a fényforrás ép (nincs eltörve) vagy használatban van, nem bocsát ki higanyt. Ha azonban az égő eltörik, maximum 5 milligramm higany kerülhet ki belőle (körülbelül egy golyóstoll hegyén lévő tintapöttynek megfelelő mennyiség), ami semmiképpen sem okoz semmilyen egészségkárosodást. (Összehasonlításképpen: a régebbi lázmérők körülbelül 500 milligramm higanyt tartalmaztak.) Mindenesetre ha a kompakt fénycső eltörik, tanácsos először kiszellőztetni a helyiséget, majd egy nedves ruhával feltörölni a maradványokat. A lámpa darabjai nem érhetnek a bőrhöz és a takarításhoz nem szabad porszívót használni. A törhetetlen külső burával ellátott kompakt fénycsövek használata segít megelőzni az esetleges törés alkalmával előforduló higanyszivárgást.

A LED világító dióda félvezető anyagból készült korszerű fényforrás (neve az angol Light Emitting Diode rövidítéséből származik). A dióda által kibocsátott fény színe a félvezető anyag összetételétől, ötvözőitől függ. Élettartama akár 10-15 év is lehet, ezért – bár ára viszonylag magas – nagyon gazdaságos. Akár 80%-al kevesebb energiát fogyaszt, mint a hagyományos izzólámpa. Alacsony hőmérsékleten üzemel és bekapcsolás után azonnal teljes fényerővel világít. A LED fényforrások nagyon széles fény-szín tartományban vásárolhatók és egyes típusoknak nemcsak fényereje, de akár a színe is szabályozható. A LED-es világítóeszközök kivitelüket tekintve lehetnek a hagyományos izzókkal kompatibilisek, azaz ugyanúgy foglalatba tekerhetők, 230 Voltosak, és lehetnek speciális kivitelű, szigorúan csak a saját tápegységükkel működtethető megoldásúak. A LED a jövő fényforrása. Nagyon széles körűen használható és a technológia komoly fejlődés előtt áll.

Mit jelent az, hogy egy izzó „A” energia osztályba tartozik?

Ma már az üzletekben és a csomagoláson is kiírják az elektromos berendezésekre, hogy mennyire bánnak takarékosan az energiával. Ehhez egyszerűen megérthető jelzéseket és piktogramokat használnak, hogy minden vásárló könnyen el tudjon igazodni. A leginkább energiatakarékos és környezetbarát berendezések azok, amelyeket ebben az osztályozási rendszerben „A”, „B”, vagy „C” („zöld”) energia osztályba sorolnak.

Ezek néha persze kicsit többe kerülnek, mint energiafaló társaik, hiszen a legkorszerűbb technológiákat alkalmazzák. De, aki utánaszámol, az hamar megérti, hogy mégis érdemes inkább ezeket választani, mert nagyon rövid idő alatt behozzák ezt az árkülönbséget azzal, hogy működtetésük jóval kevesebb energiát igényel, ami a villanyszámlában mutatkozik meg.

Hasznos tanács: Fényforrások és más elektromos háztartási eszközök esetében törekedjen „A”, „B”, vagy „C” („zöld”) energia osztályba tartozó terméket vásárolni.

Mit jelent az, hogy egy izzó 230 V AC feszültségű?

Európában a háztartások elektromos hálózatának feszültsége 230 Volt. (A Volt az elektromos feszültség mértékegysége a fizikában.) Az AC (az angol Alternating Current rövidítéséből) arra utal, hogy ez váltóáramú feszültség. A lakások konnektoraiban és lámpa-foglalataiban tehát 230 Volt feszültségű (50 Hertz frekvenciájú) váltakozó áramú elektromosság van.

Hasznos tanács: Ha egy izzó 230 V AC feszültségű, az azt jelenti, hogy lakásunk elektromos hálózatához közvetlenül csatlakoztathatjuk. Ha egy fényforrás üzemi feszültsége nem 230 V AC – ez többek között például LED világítások esetében fordulhat elő – akkor ahhoz, hogy azt az elektromos hálózathoz csatlakoztatni lehessen egy úgy nevezett tápegységre is szükség van, amely a hálózati feszültséget a szükséges módon átalakítja.

Mit jelent az, hogy egy izzó teljesítménye 20 Watt?

Wattokban adjuk meg műszaki eszközök teljesítményét. A fényforrások esetében például ezzel az adattal jellemezzük azt, hogy mennyi elektromos teljesítményre van szükségük ahhoz, hogy megfelelően világítsanak. Bár technikailag ez nem teljesen korrekt, mégis a köznyelvben ezzel a mérőszámmal utalnak az elektromos berendezések energia-fogyasztására is. (Azért van ebben igazság, mert az energia-fogyasztás egyenesen arányos a teljesítménnyel.) Az átlagos izzólámpák általában 40–100 „wattosak”, az energiatakarékos kompakt fénycsövek általában 5–20 Watt, míg a LED fényforrások 0,5-15 Watt teljesítményűek. Ennek az oka, hogy a korszerű, energiatakarékos fényforrások az elektromos áramot lényegesen nagyobb hatékonysággal alakítják át fény-energiává, mint a hagyományos izzók, amelyek a felhasznált elektromos energia nagy részéből nem fényt, hanem hőt termelnek. Ezzel kapcsolatban el kell oszlatni egy tévhitet! A fényforrások fényerejét ugyanis még mindig gyakran az izzószálas villanykörték watt teljesítményének egyenértékével fejezik ki (pl. „ez a 15 wattos energiatakarékos izzó egy 60 wattos izzólámpának felel meg”). Míg a hagyományos izzólámpa esetében majdnem egyenes arányosság áll fönn az izzó teljesítménye és a között, hogy milyen erős fényt ad, ez a korszerű kompakt fénycsövek és LED fényforrások esetében már korántsem igaz. Ezért a teljesítményen (watt értéken) alapuló összehasonlítások értelmüket veszítették és félrevezetők lehetnek. Itt valójában az izzó fényerejére utalnak, amit Lumenben mérünk és az izzó fényáramát fejezi ki, nem pedig a villamos energiát, mint ahogyan a watt-teljesítmény teszi. Például a fényáram egy 60 wattos izzólámpa esetében körülbelül 600 Lumen. Így, ha egy hasonló fényt adó energiatakarékos fényforrást szeretnénk, akkor felejtsük el a watt-teljesítményt és helyette 600 Lumen fényáramú lámpákat keressünk.

Hasznos tanács: Vásárláskor ellenőrizze, hogy az adott világítótest foglalatába maximálisan milyen teljesítményű izzót használhat, mert az elektromos csatlakozás erre a teljesítményre van méretezve. Ha például a csatlakozón lévő felirat azt jelzi, hogy „max. 60W”, akkor legfeljebb 60 Wattos hagyományos villanykörtét, de pl. kompakt fénycsőből azt a 20 Watt teljesítményűt is használhatja, amely a csomagolásán lévő felirat szerint egy kb. 100 Wattos hagyományos izzó fényerejével világít.

Mit jelent az, hogy egy izzó fényárama 600 Lumen?

A Lumenekben mért fényáram tulajdonképpen azt mutatja, hogy a fényt az adott fényforrás milyen intenzitással sugározza szét a térbe, azaz a kisugárzott fény mennyiségét. (A pontos fizikai meghatározás szerint „1 lumen az a fényáram, amelyet az 1 kandela fényerősségű, minden irányban egyenletesen sugárzó, pontszerű fényforrás 1 szteradián térszögbe sugároz”. Huhhh! ) A lényeg, hogy minél nagyobb a fényárama egy fényforrásnak, annál intenzívebbnek, annál „fényesebbnek” érezzük annak fényét. Míg korábban, a hagyományos villanykörték esetében a teljesítményük – tehát az, hogy „hány wattos” az izzó – többé-kevésbé pontos összehasonlítási alapot jelentett arra vonatkozóan, hogy milyen „erős” a fénye, a korszerű kompakt fénycsövek és LED fényforrások esetében ez már nem így van. E modern világító eszközök legfontosabb mutatószáma az általuk kisugárzott fényáram, amit Lumenben adnak meg, míg a Wattokban megadott teljesítményük csak arra utal, hogy milyen elektromos teljesítményre van szükségük a működéshez. Például két – látszólag ugyanolyan – kompakt fénycső teljesítménye lehet egyformán 11 Watt. Az egyik azonban csak 250 Lumen, míg a másik akár 600 Lumen fényárammal jellemezhető. Az első esetében fakóbb, homályosabb „gyengébb” (kb. egy 25 wattos hagyományos villanykörte fényének megfelelő) világítást, míg a másiknál markáns, erős (kb. egy 60 wattos hagyományos izzóéval arányos) fényt érzünk. A jó minőségű, korszerű világító eszközök minőségét tehát az határozza meg, hogy adott teljesítmény („Watt”) mellett milyen intenzitással világítanak („Lumen”).

Hasznos tanács: Izzók vásárlásakor törekedjünk minél kisebb teljesítmény mellett (minél kevesebb „Watt-szám”), minél nagyobb fényáramú („minél nagyobb Lumen-számú”) fényforrást választani, mert ez az arány az egyik legfontosabb minőségi mutató. Az alábbi táblázat – tájékoztató jelleggel – azt mutatja, hogy milyen fényáramú kompakt fénycsővel milyen teljesítményű hagyományos izzót tudunk kiváltani:

Hagyományos izzó teljesítménye (Watt) Kompakt fénycső fényárama (Lumen)
25 Watt 220 Lumen
40 Watt 400 Lumen
60 Watt 600 Lumen
75 Watt 800 Lumen
100 Watt 1200 Lumen

Mit jelent az, hogy egy izzó foglalata E27, vagy E14?

Az európai lakó- és irodaházakban használt világítótestek többségében az izzókat egy menetes foglalatba kell becsavarni. Ezek egyedi kialakítású, kizárólag a fényforrások megfelelő elektromos csatlakozását és mechanikai rögzítését biztosító menetes csatlakozók. Ezért hívják – az izzólámpa feltalálója után – „Edison menet”-nek (angolul: Edison screw). Ezt jelöli a nagy „E” betű. Az ez után álló szám pedig a menet (foglalat) átmérőjét jelöli milliméterben. Az épületek világítási rendszerénél kétféle méretű menetes foglalat terjedt el széles körben: az E27 egy 27 mm átmérőjű „vastag”, míg az E14 pedig egy 14 mm átmérőjű „vékony” Edison menet típusú foglalatba becsavarható izzó-csatlakozást jelent.

Napjainkban már gyakran használnak más típusú csatlakozásokat is – például a fénycsövek, vagy a kisméretű halogén spot-lámpák esetében, de a 230 Voltos hálózati feszültségű menetes foglalatoknál szinte kizárólag a fenti két méret használatos.

Hasznos tanács: Mielőtt izzót vásárol, mindig ellenőrizze a foglalat méretét, hogy az a vastagabb E27, vagy a vékonyabb E14 típusú-e. (Ezt egyszerű szemrevételezéssel megállapíthatja.) Ennek megfelelően válassza ki az adott fényforrás csatlakozó típusát.

Mit jelent az, hogy egy izzó várható élettartama 8000 üzemóra?

Bármilyen műszaki eszköz egyik fontos adata a várható élettartama, amit általában üzemórában adnak meg. Ezt a gazdaságossági mutatót mérnökök határozzák meg tesztek és számítások segítségével. A várható élettartam arra vonatkozóan ad támpontot, hogy – nagy valószínűséggel – mennyi ideig használható az adott eszköz úgy, hogy valamennyi műszaki paramétere a specifikáció szerinti értékeknek megfelel. Azért gazdasági mutató, mert fontos, hogy egy dolgot, ha megveszünk, akkor mennyi ideig tudjuk azt használni, tehát mennyi idő alatt amortizálódik és válik esedékessé a cseréje. A várható élettartam – mint a neve is mutatja – nem egy egzakt módon meghatározható és garantálható paraméter, hanem egy statisztikai valószínűség. Ha például egy kompakt fénycső esetében a várható élettartamot 8 000 üzemórában adják meg, akkor előfordulhat, hogy tízből kettő csak 7 400 órát üzemel, majd cserélni kell, három 8 900 üzemóra után is még kiválóan működik, öt pedig 7 900 óra működés után már csak fele akkora fényerővel világít. A statisztikai átlag azonban nagyjából 8 000 üzemóra. Természetesen – ahogyan a műszaki eszközök esetében mindig – ez a szám sok más egyéb tényezőtől is függ. Ha például egy izzót az átlagosnál sokkal gyakrabban kapcsolnak ki/be, vagy heteken át folyamatosan világít, akkor nagy valószínűséggel előbb tönkremegy, mintha naponta két-három ki/bekapcsolás mellett 3-4 órán át működtetik.

Hasznos tanács: A hagyományos izzók átlagos élettartama 1 000 üzemóra, a jó minőségű kompakt fénycsöveké 6...8 ezer üzemóra, a LED fényforrások esetében pedig akár 10...15 ezer óra is lehet. Ha tehát naponta átlagosan 3 órán át világítunk egy helyiségben, akkor a hagyományos villanykörtéket évente cserélni kell, míg a kompakt fénycsövek 6-8 évig, a LED fényforrások pedig – elméletileg – akár 10...15 évig is kiszolgálnak. A korszerű fényforrások tehát – bár valamivel többe kerülnek, mint a hagyományos izzók – lényegesen ritkábban szorulnak cserére, ezért is gazdaságosabbak.

Mit jelent az, hogy egy izzó fénye 2700 K színhőmérsékletű?

A színhőmérséklet a látható fény egy jellegzetessége. Egy fényforrás színhőmérsékletét az általa okozott színérzet és egy hipotetikus színérzet alapján Kelvin fokban határozzák meg. Izzólámpák esetében, lévén, hogy a fény izzásból származik, a színhőmérséklet jól egybe esik az izzószál hőmérsékletével.

A különböző színhőmérsékletek befolyásolják az ember hőérzetét és koncentrálóképességét. Tradicionális okokból a színhőmérséklet fordított hőmérsékleti asszociációkat okoz. A kékebb árnyalatok, bár magasabb színhőmérsékletűek, alacsonyabb hőmérséklet érzetét keltik. Hasonlóképp a vörösebb árnyalatok melegebbnek tűnnek. Ennek oka, hogy vörössel az izzást, és tüzet hozzák összefüggésbe, míg a kékkel inkább a jeget, vagy a vizet. Ezért hideg munkahelyeknél az alacsonyabb színhőmérsékletű (melegfehér), míg meleg munkahelyeken inkább a magasabb színhőmérsékletű (hidegfehér) árnyalatokat alkalmazzák.

Hasznos tanács: A melegebb árnyalatok pihentetőbben hatnak, ezért a lakásban a meleg-fehér fényforrások használata javasolt.

Veszélyes-e a kompakt fénycső?

A kompakt fénycsövek semmilyen bizonyítható egészségre ártalmas veszélyt nem rejtenek. Nagyon kis mennyiségben tartalmaznak ugyan higanyt, de amikor a fényforrás ép (nincs eltörve) vagy használatban van, nem bocsát ki higanyt. Ha azonban az égő eltörik, maximum 5 milligramm higany kerülhet ki belőle (körülbelül egy golyóstoll hegyén lévő tintapöttynek megfelelő mennyiség), ami semmiképpen sem okoz semmilyen egészségkárosodást. (Összehasonlításképpen: a régebbi lázmérők körülbelül százszor ennyi, 500 milligramm higanyt tartalmaztak.) Mindenesetre ha a kompakt fénycső eltörik, tanácsos először kiszellőztetni a helyiséget, majd egy nedves ruhával feltörölni a maradványokat. A lámpa darabjai nem érhetnek a bőrhöz és a takarításhoz nem szabad porszívót használni. A törhetetlen külső burával ellátott kompakt fénycsövek használata segít megelőzni az esetleges törés alkalmával előforduló higanyszivárgást. Ezért javasoljuk, hogy ilyen típusokat használjon olyan helyiségekben, ahol az izzó törésének veszélye nagyobb, pl. gyerekszobában, hordozható lámpatestekben.

Biztonsági előírások

Figyelem!

1. Az izzók cseréjét csak megszakított áramellátás mellett végezze!
2. A csere végrehajtása előtt hagyja kihűlni az izzót! A felforrósodott világítótestek súlyos égési sérüléseket okozhatnak!
3. A fényforrásokat óvja a nedvességtől!
4. Soha ne használjon sérült izzót és/vagy sérült, törött elektromos szerelvényeket!
5. Soha ne nyissa fel az izzót! A belső nyomás miatt ez szilánk- és sérülésveszéllyel járhat.
6. Figyeljen arra, hogy az izzót a műszaki specifikációknak megfelelő körülmények között használja – azt soha ne működtesse a megengedettnél nagyobb feszültségű és/vagy frekvenciájú áramkörökben! Vegye figyelembe az áramkör, a foglalat megengedett legnagyobb teljesítményét, mert a megengedettnél nagyobb terhelés baleset- és tűzveszélyes!
7. Az izzó be- és kicsavarásához csak a műanyag házat fogja meg, az üvegcsövet tilos!
8. Sem szabadkézzel, sem más tárggyal ne nyúljon bele az izzók foglalatába!
9. Egyes izzók nem használhatók fényerő-szabályozós (dimmer), automata kapcsolókkal, fotocellákkal, időkapcsolókkal, alkonyatkapcsolókkal történő használatra. Ezt vegye figyelembe a megfelelő típusú izzó kiválasztásánál.
10. A gyermekeket tartsa távol és óvja az érintésvédelmi szempontból veszélyes hálózati feszültségtől és az ezzel működő elektromos berendezésektől!
11. Szükség esetén kérje szakember segítségét.

Mi az a napelem és hogyan működik?

A napelem olyan szilárdtest eszköz, amely a fény elektromágneses sugárzását (fotonbefogást) közvetlenül villamos energiává alakítja. Az energiaátalakítás alapja, hogy a sugárzás elnyelődésekor mozgásképes töltött részecskéket generál, vagyis elektromos áram jön létre.
Érdekesség, hogy azt az energiát, amely az összes Földön található és kitermelhető kőolajkészletekben rejlik a Nap alig 1,5 nap alatt sugározza a Földre. Az emberiség jelenlegi, évi energiafogyasztását a Nap egy órányi energiakibocsátása teljes egészében fedezné.
Alapanyag szerint többféle napelemet különböztetünk meg: Az ú.n. mono-kristályos szilícium (Si) napelemek ugyan drágábbak, de hatékonyak. Hatásfokuk 18...20%. A poli-kristályos napelemek könnyebben előállíthatóak, olcsóbbak, de hatásfokuk alacsonyabb.
A napelemekből kinyerhető teljesítmény nagymértékben függ a fény beesési szögétől (optimális esetben a Nap sugárzása merőleges a napelem felületére), a megvilágítás intenzitásától (tiszta, felhőmentes égbolt, kültéren elhelyezett napelem), és a napelemre csatolt terheléstől, amit a napelemes eszközök tervezőinek kell megfelelően méretezni.

Mire kell figyelni a napelemek használatakor?

A napelem akkor tud optimálisan működni, ha kültéren, tiszta égbolt mellett a Nap irányába fordítjuk úgy, hogy a Nap sugarai közel merőlegesen érkezzenek a napelem felületére. A napelemek használatakor tehát a következőkre kell figyelni:

1. A Nap sugarainak beesési szöge
A napelem akkor működik a legnagyobb hatásfokkal, ha a napsugárzás merőlegesen éri a felületét.

2. A napszak
A napelem optimális működéséhez a legmegfelelőbb az intenzív, erős napfény. Ezért napfelkete után és naplemente előtt - általában reggel 9:00 és délután 15:00...16:00 óra között - működik a leghatékonyabban.

3. Tiszta égbolt
A napelemek kültéren, tiszta égbolt mellett működnek a legnagyobb hatásfokkal. A felhős, borult ég, rontja a hatékonyságot. A napelemeket célszerű kültéren elhelyezni. Az ablak mögé tett napelemes töltő nagyon lassan fog csak feltöltődni.

Hogyan működnek a napelemes mobil töltők?

Magyarországon hozzávetőlegesen közel 20 millió különféle mobil eszközzel rendelkezik a lakosság. Többek között mobil- és okostelefonok, tabletek, zenelejátszók, navigációs készülékek, játék-konzolok tartoznak e körbe. Átlagosan minden magyar felnőtt 2-3 olyan kütyüt használ, ami akkumulátorról működik. Olyan akkumulátorról, ami bizonyos idő után lemerül és ekkor fel kell tölteni, hogy ismét használni lehessen. Intenzív használat mellet még a legjobb készülékek sem nagyon bírják egy napnál tovább feltöltés nélkül. Annak sem nagy a valószínűsége, hogy az elkövetkező 3…4 évben forradalmi változás állna be a mobil eszközök akkumulátorainak kapacitásában és lényegesen több energia tárolására lennének alkalmasak, mint napjainkban. Az összes fantasztikusan szép, okos és méregdrága mobil kütyü tehát csak akkor használható, ha – általában minimum napi rendszerességgel – összekötjük az elektromos hálózattal, vagy egy számítógép USB kimenetével. Ez különösen igaz azoknál az eszközöknél – pl. iPhone – amelyek akkumulátora nem cserélhető a készülék szétszedése nélkül. Ha nincs lehetőség a töltésre, akkor ezek az eszközök nem használhatók és ott állunk a város közepén teljesen elveszve. Ha tehát valaki „konnektor-független” és minden körülmények között mobil szeretne maradni, annak az egyetlen lehetősége, hogy hordozható energiaforrást (ú.n. power bank-ot) használ mobil eszközeinek energia-ellátásához. Ha azonban beruházunk egy ilyen hordozható áramforrásba, akkor célszerű olyat vásárolni, amelyik képes részben, vagy teljesen feltölteni magát más, alternatív módon is, nemcsak a konnektorból, vagy a számítógép USB portjáról. Akár séta közben, vagy amíg a strandon napozunk, kerékpározunk, kirándulunk, vagy éppen csónakázunk a Balaton közepén. Erre nyújtanak megoldást a napelemes töltők, amelyek beépített akkumulátorát nem csak USB-ről, hanem saját napelemeik segítségével – a Nap energiáját összegyűjtve – is fel lehet tölteni. Ma már sokféle napelemes töltőt lehet kapni, vásárlás előtt azonban érdemes odafigyelni néhány részletre is, hogy az elvárásainknak megfelelő és valóban használható típust válasszunk.

A legfontosabb, hogy a power bank kapacitása (energia-tároló képessége) illeszkedjen mobil eszközeinkhez. Például egy 1000mAh-ás akkumulátorral rendelkező töltő elég lehet arra, hogy egy egyszerű mobil telefont feltöltsünk vele, de egy okostelefonhoz – mintegy „ökölszabály” – már legalább 2000mAh kapacitású töltőt válasszunk. Ha pedig nagy energia-igényű berendezéshez akarjuk használni – pl. tablethez, játék-konzolhoz – akkor érdemes legalább 4…6000mAh-ás változatban gondolkodni. Így a mobil energia legalább egy teljes feltöltéshez biztosan elegendő lesz. Ha vásárolunk valamit, akkor általában szeretnénk azt a rendeletetésének megfelelően használni. Nagyon fontos, hogy a napelemes töltőt tényleg tudjuk napelemes töltőként is használni és ne csak hordozható akkumulátorként, amelynek a tetején ugyan ott díszeleg egy napelem, de az képtelen belátható időn belül annyi energiát szolgáltatni, amivel az akkumulátort fel lehetne tölteni. Figyeljünk tehát a napelem teljesítményére. Hiába van ugyanis nagy kapacitású akkumulátora a töltőnek, ha egy néhány tized wattos, ideális körülmények között (vagyis tűző napsütésben) is csak 70…80mA töltőáramot biztosító napelem azt mondjuk 20…25 óra alatt tudja csak feltölteni, azzal nem sokra megyünk. Válasszunk olyan típust, amely – ideális napsütéses körülmények között – legfeljebb 12…18 óra alatt képes feltölteni az akkumulátort. Ez biztosíték lehet arra, hogy már néhány óra alatt is legalább 60…70%-os töltöttséget elérhessünk, vagyis legalább annyi energiát tudjunk biztosítani alternatív forrásból, amivel mobil eszközeinket jó néhány órán át használni tudjuk. (Ne feledjük, a napelemek azért nem „atomreaktorok”. Az átlagos napelemek kb. 17% hatásfokkal tudnak csak működni. Ezért lehetőleg olyan napelemes töltőt válasszunk, amely u.n. nagy hatásfokú ("high efficiency") napelemet tartalmaz, amelynek hatásfoka akár 50%-kal is nagyobb lehet.) A napelemek névleges teljesítményüket csak tiszta, napsütéses időben tudják leadni úgy, ha a Nap sugárzását nem szűri pl. ablaküveg, vagy felhők. A fentiek alapján már látható, hogy milyen kritériumok alapján válasszuk ki az elvárásainknak megfelelő napelemes töltőt. Mindenekelőtt az akkumulátor kapacitására figyeljünk, ami jó, ha legalább 20…30%-kal nagyobb, mint a tölteni kívánt mobil eszköz akkumulátorának kapacitása. A másik fontos dolog a napelem teljesítménye. Ez olyan legyen, ami képes annyi töltőáramot biztosítani, amivel legfeljebb 12…18 óra, vagyis legfeljebb két átlagos napsütéses nap alatt teljesen fel tudjuk tölteni power bankunk akkumulátorát.

Képesek-e a napelemes töltők használat közben is energiát biztosítani, vagy csak a készülék kikapcsolt állapotában használhatom azokat?

Igen, a napelemes töltőket a mobil eszköz (telefon, tablet, számítógép, stb.) használata közben is rá lehet azokra csatlakoztatni, ugyanúgy, mint a szokványos hálózati töltőket. Közben pedig a mobil készüléket lehet használni, ettől a napelemes töltő a háttérben tölteni fogja készülékünk akkumulátorát. Sőt, eközben a napelemes töltőt kitehetjük a napra, vagy rácsatlakoztathatjuk egy USB áramforrásra és a Nap sugaraival, vagy az USB-ről önmagát is tölteni fogja.

Sokféle napelemes töltő létezik. Hogyan válasszam ki a számomra legmegfelelőbbet?

A napelemes töltőket akkor lehet jól kihasználni, ha a tölteni kívánt mobil eszköz(ök)höz legalkalmasabb típust választja ki. Mire kell figyelni az optimális készülék kiválasztásakor? A legfontosabb paraméterek, amelyeket érdemes figyelembe venni, a következők:

1. A mobil készülék áramfelvétele
Egy egyszerű mobiltelefon sokkal kevesebb energiát fogyaszt, mint például egy okostelefon, vagy egy tablet. Utóbbiak energiaigénye attól is függ, hogy milyen alkalmazásokat használnak rajtuk - pl. az internethasználat, egyes játékok nagyobb mértékben terhelik a készülék akkumulátorát. A mobil eszközök saját akkumulátora minél nagyobb kapacitású, annál tovább képes energiával ellátni a mobil készüléket. Általánosságban elmondható, hogy ha a napelemes töltő saját akkumulátorának kapacitása (ezt általában mAh-ban adják meg) közel akkora - vagy inkább nagyobb - mint a tölteni kívánt legtöbb energiát igénylő mobil készüléké, akkor optimális a választás. Tehát pl. egy 800...1000mAh-ás mobil töltő kiválóan használható egy egyszerűbb mobiltelefonhoz, vagy MP3 lejátszóhoz, de ha iPhone-t, vagy más okostelefonhoz szeretné használni, akkor legalább 2000mAh-ás modellt válasszon. A játékkonzolok, tabletek még több energiát igényelnek - ezekhez legalább 4000mAh-ás mobil töltő az ideális.
2. A napelem teljesítménye
Minél nagyobb teljesítményű a napelemes töltő napelem-cellája, annál gyorsabban tudja azt a Nap sugaraival feltölteni. A napelem minősége, teljesítménye tehát elsősorban a töltés idejét határozza meg. A napelemek teljesítményét általában Watt-ban, vagy - a töltőáramot meghatározva - mA-ban adják meg. Ha tehát a napelemes töltő beépített akkumulátora 5V-os, 1000mAh-ás, akkor egy 5V-os, 100mA-es (0,5W-os) napelem kb. 10...12 óra alatt tölti fel (feltéve, hogy a napelem működéséhez ideális feltételek állnak rendelkezésre - lásd fentebb).

Hogyan működnek a hajókhoz, lakókocsikhoz, kempingezéshez ajánlott napelemes rendszerek?

A napelem egy olyan eszköz, amely a Nap sugárzását elektromos árammá alakítja át a fényelektromos jelenség segítségével. A hajókon, lakókocsikban és minden olyan helyen, ahol az elektromos hálózat nem áll rendelkezésre, kiválóan használhatók a napelemek világításhoz és a hajó, lakókocsi elektromos fogyasztóinak működtetéséhez (pl. mosdó vízpumpája, TV, számítógép, stb.). Sok más helyen is hasznosan alkalmazhatók ezek a kisebb napelemes rendszerek: pl. úszó-házak, nomád kempingezés, weekendházak, vadász- és menedékházak, építkezési területek, lakó-konténerek, stb. elektromos energiaellátását is tudják biztosítani. (Teljesítménytől függően korlátozottan, vagy akár teljes körűen. A kisebb rendszerek általában a világításhoz és egy-két kisebb energiaigényű fogyasztó (TV, számítógép) működéséhez, de kiépíthetők olyan nagy rendszerek is, amelyek akár egy teljes családi ház energia-ellátását biztosítják - beleértve a légkondicionáló, hűtőgép, mosógép, stb. működtetését.

E rendszerek mindegyike úgy működik, hogy napközben a napelem segítségével begyűjtjük az energiát és azt akkumulátorokban tároljuk. Az akkumulátor biztosítja, hogy egyenletesen, igény szerint rendelkezésünkre álljon az elektromos energia - akkor is, ha éppen nem süt a Nap, vagy este, sötétben. Ezek a napelemes rendszerek tehát tulajdonképpen nagyteljesítményű akkumulátor-töltők, amelyek a Nap energiájából állítják elő az akkumulátor töltéséhez szükséges elektromos energiát. Nem kell mást tenni, mint megfelelően csatlakoztatni őket a hajó, lakókocsi saját akkumulátorához, de külön akkumulátorok (akár több is) használhatók. (Az 5W-os és 10W-os napelemek közvetlenül hozzákapcsolhatók - megfelelően - 34Ah-nál, illetve 70Ah-nál nagyobb kapacitású akkumulátorokhoz. Ha ennél kisebb kapacitású akkumulátorhoz csatlakoztatja, akkor napelemes töltésvezérlőt kell használni, egyébként az akkumulátor túltöltődhet és károsodhat! Minden esetben napelemes töltésvezérlőt kell használni minden 10W-nál nagyobb teljesítményű napelem esetén, egyébként az akkumulátor túltöltődhet és károsodhat!)

Fontos, hogy az enerigafogyasztásnak megfelelően válasszuk ki a napelemes rendszer teljesítményét - megfelelően méretezzük - hogy biztosan pótolni tudják napról-napra azt az energia-mennyiséget, amit felhasználunk a világítás és más elektromos fogyasztók használatával.

Ezek a napelemes rendszerek lehetnek fixen telepített (a hajó, lakókocsi, hétvégi ház tetején megfelelően elhelyezett és rögzített - rendszerek, vagy hordozhatók, amelyeket kiválóan lehet használni kempingezésnél, csónaktúrákon, "nomád" hétvégeken. Ezek a napelemes rendszerek megbízhatóan és környezetbarát módon biztosítják, hogy tábori körülmények között se kelljen lemondani olyan - számunkra fontos - kényelmi dolgokról, mint például a világítás, a kapcsolat a világgal, ami mind-mind energiát igényel.

További információt talál az itt letölthető pdf dokumentumban.

Milyen napelemet javasolnak a hajómra/lakókocsimra/lakóautómra, amelynek 100Ah-ás az akkumulátora?

Az optimális napelem-teljesítményt alapvetően nem az akkumulátor kapacitása határozza meg, hanem az energiaszükséglet. (Természetesen az akkumulátor kapacitása is fontos tényező, hiszen hiába termeli meg egy nagyteljesítményű napelem a sok energiát, ha azt nem képes az akkumulátor tárolni.) Ezért mindig először a hajó/lakókocsi/lakóautó általunk használt elektromos fogyasztóinak energiaigényét kell meghatározni és ehhez méretezni a napelemet és az akkumulátort.

Kiindulhatunk a tapasztalati tényekből is a napelemes rendszer kiválasztásakor: Általában egy ólom-, vagy ólomzselés akkumulátor a kapacitásának 2/3-át tudja leadni, ezután mondjuk azt, hogy lemerült. Ha tehát a gyakorlati tapasztalatunk az, hogy a 100Ah-ás akkumulátor 2 napig képes ellátni energiával a fogyasztókat és ezután merül le, akkor ez azt jelenti, hogy a napelemnek naponta az akkumulátor kapacitása 1/3-ának megfelelő energiát kell visszatáplálnia az akkuba. Egy 100Ah-ás akkumulátor esetén ez kb. 30...35 Ah naponta. Ezt nyári időszakban, napsütéses időben egy min. kb. 80...100Wp-os napelem tudja biztosítani. Ez azért van, mert veszteségekkel is számolnunk kell. Először a napelem elektromos energiáját alakítjuk át kémiai energiává, majd ebből a kémiai energiából állítunk elő elektromos energiát. Ezek együttes vesztesége a 30...40%-kot is elérheti.

Miért érdemes napkollektort telepíteni?

Mindenki tisztában van azzal, hogy az emelkedő energia áraknak véget kell vetni valamilyen módon, hiszen azok egyre csak nőnek. Egy háztartásban a legtöbb energiát a fűtés és a meleg víz előállítása emészti fel. Mindezt a nap energiájának felhasználásával is végezhetnénk, nem kell hozzá más, csupán napkollektorok, melyek meleg víz előállítás esetén, akár a teljes mennyiség 70-80%-át is fedezhetné az energia felhasználásnak.
Olyan napkollektoros rendszer, amely meleg vizet állít elő, bárhová telepíthető, szerencsére semmilyen épületgépészeti előfeltétele nincs a telepítésnek és a működtetésnek. Olyan épületekben, melyben sok a felhasználó, ebből adódóan nagy mennyiségű a meleg víz felhasználás, még inkább érdemes kiváltani a régi energiahordozót, hiszen a mennyiség növekedésével egyenes arányosságban csökken a megtérülési idő. Tehát, ha egy társasház úgy dönt, hogy napkollektoros meleg víz előállító rendszert üzemeltet, felhasználótól függően, már néhány év alatt is megtérülhet a rendszer telepítésének az ára. Ebből adódóan, a következő 25 évben töredékéért juthatunk hozzá a meleg vízhez, mint előtte a hagyományos energiahordozók által.
Fűtésről napkollektor esetén ritkán beszélünk, sokkal inkább fűtés rásegítésről. A napkollektor ebben az esetben kiegészítő fűtésként funkcionál. A napkollektoros rendszerek hatalmas előnye, hogy vezérléstechnikájukat tekintve szinte minden típusú meglévő kazánnal képesek együtt működtetni. Ennek ellenére érdemes jól átgondolni, majd szükség szerűen egyéb változtatásokat eszközölni, ugyanis nagyon sok mindentől függ a napkollektoros fűtés rásegítés hatékonysága. Javaslatok szerint főként olyan épületekben érdemes alkalmazni, mely megfelelő műszaki állapotban van, elsősorban légáteresztés tekintetében. A falak szigetelése, a nyílászárók minimális légáteresztése esetén nagy valószínűséggel elérhető az 50%-os fűtésköltség megtakarítás. Ezzel ellentétben, a rosszul szigetelt épületekben igen kevéssé valószínű, hogy rövid idő alatt megtérül a napkollektor rendszer telepítési költsége.
A napkollektoros rendszerek telepítése igen jó befektetés lehet bárki számára, hiszen oly mértékben csökkenti a kiadásokat az energia számlák tekintetében, mely mindenképpen csak nyereséget jelenthet.

A napkollektor árának megtérülése nagyon sok tényező függvénye. Függ a terület földrajzi adottságaitól, elsősorban a napsütéses órák számától, ezen kívül erősen függ a felhasználók számától, valamint a mindenkori energia áraktól. Ennek fényében elég nehéz feladat a napkollektor megtérülési idejét meghatározni, nem is lehet pontos adatokkal szolgálni ezzel kapcsolatban. A szakemberek is csak egy átlag értéket tudnak mondani, mely jelen esetben hazánkra vonatkozik és egy átlagos családi ház fogyasztására. A napkollektor megtérülési ideje különbözően alakul annak függvényében, hogy fűtés rásegítésre is, vagy csupán meleg víz előállítására van telepítve. Fűtés esetében nagy mértékben befolyásolja a ház szerkezeti és szigetelési minősége, mely a falak és a nyílászárók együttes hőáteresztési képességétől is függenek. Ezen felül, a szellőztetési rendszer is igen fontos tényező a kérdésben. A meleg víz előállításának tekintetében a megtérülési idő fordítottan arányos a felhasznált meleg víz mennyiségével, tehát, minél több a meleg víz fogyasztás, annál gyorsabb a megtérülési idő. Éppen ezért ésszerű nagy felhasználással rendelkező lakóközösségek számára ezt a módszert választani. Meleg víz előállítás esetén, amennyiben lakóközösség a felhasználó, tehát nagy mennyiségű a meleg víz fogyasztás, a megtérülés akár 4-5 év is lehet Ez egy hosszú távú befektetés, mely minden esetben megtérül.

Mi az a termosztát és miért érdemes programozható termosztátot használni?

A lakás fűtési rendszerében a termosztát szerepe az, hogy ha a helyiség hőmérséklete elér egy bizonyos felső értéket, akkor lekapcsolja azt (elzárja a radiátor szelepét, vagy leállítja a kazán fűtését) - ha pedig a hőmérséklet egy bizonyos alsó érték alá csökken, akkor elindítja a fűtést és felfűti helyiséget. Ha például a termosztáton beállítunk 20 Celsius fok hőmérsékletet, akkor mindaddig, amíg a helyiségben 20 fok nem lesz azt az információt küldi a kazán, vagy a fűtési rendszer felé, hogy annak fűteni kell (melegíteni a fűtési rendszer vizét). Ha a helyiség hőmérséklete elérte a 20 fokot, akkor pedig leállítja azt. mindaddig, amíg a hőmérséklet pl. 19 Celsius fokra nem süllyed. Ekkor a folyamat kezdődik elölről. A programozható termosztátok lényege az, hogy ezeket a hőmérséklet-értékeket a nap különböző szakaiban másképpen adhatjuk meg és ezt előre beprogramozhatjuk. Például, ha munkanapokon rendszeresen nem tartózkodunk otthon reggel 8 és délután 6 óra között, akkor fölösleges 20 fokos hőmérsékletet tartani a lakásban, elegendő azt csak temperálni pl. 16 fokon. Viszont beállíthatjuk, hogy délután 5 órától már 20 fokos hőmérséklet legyen, így a rendszer ekkor elkezdi felfűteni a lakást és amikor délután 6 órakor hazaérünk, akkor már a meleg otthonunkba lépünk be. Napközben azonban - éppen az alacsonyabb hőmérséklet miatt - rengeteg energiát megtakarítottunk, hiszen nem kellet 20 fokra felfűteni a lakást, csak 16-ra. A program része lehet az is, hogy szombaton és vasárnap - amikor viszont egész nap otthon vagyunk - folyamatosan kellemes meleg legyen otthonunkban. Hétfőn pedig a program ismét a munkanapok szerinti módon állítja majd be a hőmérsékletet. Hasonlóképpen vezérelhetjük termosztáttal nemcsak a fűtést, de nyáron a hűtést - légkondicionáló berendezésünket is.Ezzel a módszerrel, azaz a programozott hőmérséklet-állítással nagyon sok - akár 25-30%-os - megtakarítást is el lehet érni a fűtési költségekben és az energia-felhasználásban.

Belépés a környezetbarát webáruházba

Üzenet küldése

A *-al jelölt mezők kitöltése kötelező!

   
[profiler]
Memory usage: real: 10223616, emalloc: 9815432
Code ProfilerTimeCntEmallocRealMem